XXIII Balaton Maraton 202km

Imivel és Szilvivel indultunk hajnalban és Ádival is találkoztunk, de végül mindhármójuk "csak" 150-et ment (pk mind). Három éve éppen hogy 7:40-en belül mentem, most nagyon szerettem volna 7 órán belül, de sajnos elég nagy volt a szél, így csak szinte folyamatos bolyozással volt esélyem a 7 órára. A siófoki lassú rajt után Zamárdinál kezdődött az éles verseny, persze ebből hátul nem nagyon lehetett érezni semmit, de azért volt egy kicsi tempó különbség. Érdekes módon most nem hagyott le mindenki a földvári emelkedőn, hanem tudtam menni a boly-jal egészen sokáig. Még inkább összeverődött a csapat egy sorompónál, ahol kb. 2 percet álltunk. Kb. 50-nél kezdtem leszakadozni, mert nem igazán bírtam a körforgalmas kigyorsításokat illetve a 40 körüli tempót (szembeszélben). De töbször is visszaértem, azonban ez sokat kivett belőlem, és olyan 58 körül végleg elment a csapat. Nem baj, mert ez több mint 40km-el volt több mint 3 éve. Aztán ráfordulva a keszthelyi részre még jobban szembe szél volt :-( Megáltam frissíteni Keszthely előtt (kb. 4 perc 70. km), és szerencsére egy kis magányos kerekezés után egy, majd több ember megelőzött, akikkel tudtam menni. A harmadik frissítőnél sokan megálltak, én nem utána kicsit bántam, mert nagyon hiányzott a víz és picit az iso is. 110-120-ig elég nagy holtpont volt, mert a szél sem hátszél lett, hanem inkább erőteljes oldalszél és megint nem tudtam kajálni. Itt többször azt számoltam, hogy talán nyolc órán belül leszek, 20-as tempóval, de még ahhoz is össz kell szednem magam... Az áttörést talán a sponser-es gumicukor hozta meg, amit megtaláltam valamikor a napokban. 130 után jobb is lett, leelőztem Ádit is és valahogy elértem a füredi töltőállomást (145.km). Itt jól megmosakodtam és majdnem tíz percet elidőztem, kezdtem nagyon érezni a combomat (csak állásnál, menet közben nem). 5:05-ös versenyidőnél mentem tovább és úgy kalkuláltam, ha sikerül egy bollyal egy egyórás 30-at mennem, akkor talán van esély egy 55 perces záró 25 kilire. Az almádi állomáson már nem terveztem megállni, szerencsére mindenki így gondolkodott körülöttem. és szerencsére jó volt a boly, így nem volt gond az egy órás 30km, sőt a keleti szakaszra fordulva volt olyan szakasz, ahol 40-45 volt a tempó. Ez egészen az akarattyai emelkedőig tartott, de már tudason toltam magamba a gumicukrot és összeszorított fogakkal egész jól felértem. Innen már csak két kisebb emelkedő volt a hetes úton, de szerintem mindenki nyomta a hét óra miatt így itt már nem volt veszélyben a dolog, így nagyon jó érzéssel saját mérés alapján 6:56:28-al gurultam át a célvonalon. Nettó időt mértem, nem tudom, a szervezők hogy mérték, de biztos nem volt három perc a rajtolásomig (hivatalos idő: 6:57:54, ami bruttó). Nagyon örülök, hogy ilyen szélben sikerült a 7 órán belüli idő, nagyon jó választás volt a fradis triatlon alsó, egyáltalán nem éreztem semmi ülési nehézséget (három éve borzasztó volt a nagy betétes Decathlonos bringás gatya), viszont a kezem nagyon megfájdult, egyrészt mert hosszú volt a verseny, másrészt leszereltem a könyöklőt és nem vagyok ehhez a normál fogáshoz hozzászokva. Az első 50km-en legalább ötször könyöklő állásba akartam helyezkedni, de szerencsére időben rájöttem, hogy nincs könyöklő ;-)

Gratulálok a többieknek is, közülünk mindenki szerencsésen célba ért, következhet a jól megérdemelt pihenés ;-)

GPS szerint: 199,6km

Teljes átlag a GPS szerinti távolságra: 28,76km/h

Teljes átlag pihenőidőt levonva (19:30): 30,57

287. hely a férfiak között (522-ből) és 7 nő előzött meg (összesen 32-en értek célba), akik közül egyet én engedtem előre a célban. A 13 fős utolsó bolyban már nem hajráztam, 8.-ként begurultam a célba.